| Hiába az A+++ besorolás, ha alacsony a teljesítmény. Az energiacímkéből kiderül, miért nem elég csak az energiabesorolás alapján összehasonlítani a klímamodelleket, ugyanis senki sem szeretne fele akkora fűtési teljesítményt kapni télen, mint amit vásárláskor kinézett. |
| Az energiacímkék alapvető célja, hogy két berendezés hatékonysága egy egyszerű betűjel segítségével a legkönnyebben összehasonlítható legyen. Ez segít a végfelhasználóknak a döntés meghozatalában. Fűtésben az SCOP (Szezonális jósági fok) mutatót használják, mely megmutatja a berendezés hatékonyságát egy adott fűtési igény mellett. Ez az adott fűtési igény azonban nem feltétlen azonos mindenkinél, ezért más adatokat is érdemes figyelembe venni. |
| Miért van térkép az energiacímkén? Az energiacímke hűtés üzemmódban nem tesz különbséget Európa éghajlatában. A fűtés vonatkozásában azonban mutat egy sematikus térképet, mellyel körülbelül megmutatható, hogy hol mennyire hidegek a telek. Az Európai Bizottság 626/2011/EU rendelete csak az átlagos éghajlati övre (középső oszlop/ zöld szín) vonatkozó adatok megjelenítését teszi kötelezővé, a hidegebb és melegebb éghajlatokra kalkulált adatok tájékoztató jellegűek. Az átlagos éghajlati viszony -10°C, a hideg éghajlat pedig -22°C külső hőmérsékletet vesz alapul. Magyarország a valóságban valahol a két érték közt helyezkedik el, a tervezők az itthoni viszonyokra -15°C legalacsonyabb külső hőmérsékletre méreteznek.  Milyen adatok hasonlíthatók még össze az energiacímkén? Egy klíma energiacímkéjén megtalálható, hogy az éghajlati övenként legalacsonyabb hőmérsékleten mekkora teljesítményleadás mellett vizsgálták a berendezést. Erre az adatra azért érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mert a megadott SCOP érték ezen maximális teljesítmény mellett értendő. Láthatjuk, hogy a berendezések névleges teljesítményét a gyártók hűtésben 35°C külső hőmérsékletre adják meg, ami Magyarországon is helytálló, azonban a katalógusok a fűtési adatokat a 7°C külső hőmérséklet mellett mutatják. Ez azért megtévesztő, mert felhasználóként nem az átmeneti időjárásokban leadott teljesítményre és hatékonyságra lennénk kíváncsiak, hanem a fűtési igény valódi megjelenésekor, téli hidegben. .  Egyes berendezések egyáltalán nem vagy csak alig veszítenek teljesítményükből a külső hőmérséklet csökkenésével, míg más berendezések akár a névleges teljesítményük 50%-át is elveszítik már -10°C külső hőmérséklet mellett is. Így könnyen megtörténhet, hogy a kimagaslóan energiahatékonynak feltüntetett berendezés pont a legnagyobb hidegekben hagy cserben minket. Az energiacímkén talált adatok a várható teljes szezonális fogyasztást is megmutatják, ami megtévesztő lehet, mivel a legnagyobb fűtési teljesítményt veszik alapul, így egy hűvös időben alacsony teljesítménnyel rendelkező berendezés esetében könnyen úgy tűnik, mintha kisebb villamos teljesítményt venne fel, de a valóságban a leadott teljesítménye is ezzel arányosan alacsonyabb. Konklúzió Ha energiahatékonyság alapján választunk légkondicionáló berendezést, nem elegendő az energiaosztályok összehasonlítása, minden esetben szükséges az eltérő környezeti hőmérsékleteken leadott teljesítmények vizsgálata is. |
