Hogyan igazodjunk ki az energiacímkéken?

Hiába az A+++ besorolás, ha alacsony a teljesítmény. Az energiacímkéből kiderül, miért nem elég csak az energiabesorolás alapján összehasonlítani a klímamodelleket, ugyanis senki sem szeretne fele akkora fűtési teljesítményt kapni télen, mint amit vásárláskor kinézett.
Az energiacímkék alapvető célja, hogy két berendezés hatékonysága egy egyszerű betűjel segítségével a legkönnyebben összehasonlítható legyen. Ez segít a végfelhasználóknak a döntés meghozatalában. Fűtésben az SCOP (Szezonális jósági fok) mutatót használják, mely megmutatja a berendezés hatékonyságát egy adott fűtési igény mellett. Ez az adott fűtési igény azonban nem feltétlen azonos mindenkinél, ezért más adatokat is érdemes figyelembe venni.
Miért van térkép az energiacímkén?
Az energiacímke hűtés üzemmódban nem tesz különbséget Európa éghajlatában. A fűtés vonatkozásában azonban mutat egy sematikus térképet, mellyel körülbelül megmutatható, hogy hol mennyire hidegek a telek. Az Európai Bizottság 626/2011/EU rendelete csak az átlagos éghajlati övre (középső oszlop/ zöld szín) vonatkozó adatok megjelenítését teszi kötelezővé, a hidegebb és melegebb éghajlatokra kalkulált adatok tájékoztató jellegűek. Az átlagos éghajlati viszony -10°C, a hideg éghajlat pedig -22°C külső hőmérsékletet vesz alapul. Magyarország a valóságban valahol a két érték közt helyezkedik el, a tervezők az itthoni viszonyokra -15°C legalacsonyabb külső hőmérsékletre méreteznek. 
 

Milyen adatok hasonlíthatók még össze az energiacímkén?
Egy klíma energiacímkéjén megtalálható, hogy az éghajlati övenként legalacsonyabb hőmérsékleten mekkora teljesítményleadás mellett vizsgálták a berendezést. Erre az adatra azért érdemes kiemelt figyelmet fordítani, mert a megadott SCOP érték ezen maximális teljesítmény mellett értendő.

Láthatjuk, hogy a berendezések névleges teljesítményét a gyártók hűtésben 35°C külső hőmérsékletre adják meg, ami Magyarországon is helytálló, azonban a katalógusok a fűtési adatokat a 7°C külső hőmérséklet mellett mutatják. Ez azért megtévesztő, mert felhasználóként nem az átmeneti időjárásokban leadott teljesítményre és hatékonyságra lennénk kíváncsiak, hanem a fűtési igény valódi megjelenésekor, téli hidegben. 
 . 
 

 
Egyes berendezések egyáltalán nem vagy csak alig veszítenek teljesítményükből a külső hőmérséklet csökkenésével, míg más berendezések akár a névleges teljesítményük 50%-át is elveszítik már -10°C külső hőmérséklet mellett is. Így könnyen megtörténhet, hogy a kimagaslóan energiahatékonynak feltüntetett berendezés pont a legnagyobb hidegekben hagy cserben minket.
 Az energiacímkén talált adatok a várható teljes szezonális fogyasztást is megmutatják, ami megtévesztő lehet, mivel a legnagyobb fűtési teljesítményt veszik alapul, így egy hűvös időben alacsony teljesítménnyel rendelkező berendezés esetében könnyen úgy tűnik, mintha kisebb villamos teljesítményt venne fel, de a valóságban a leadott teljesítménye is ezzel arányosan alacsonyabb. 
 
Konklúzió
Ha energiahatékonyság alapján választunk légkondicionáló berendezést, nem elegendő az energiaosztályok összehasonlítása, minden esetben szükséges az eltérő környezeti hőmérsékleteken leadott teljesítmények vizsgálata is.

Megosztás:

Facebook
Pinterest
LinkedIn

Kövessen minket:

Hibabejelentés

Kérjük, szíveskedjen kitölteni az alábbi űrlapot!